Mauritius minden évben november 2-án ünnepli A bevándorló munkások érkezésének évfordulóját. Általában az Aapravasi Ghat helyén ünneplik, ahol 1849 és 1924 között több mint 400 000 munkás lépett mauritiusi földre. Az Aapravasi Ghat 1987-ben a Nemzeti Örökség részévé, 2006-ban pedig az UNESCO Világörökség részévé vált.

1834-ben vette kezdetét a bevándorló munkások Mauritiusra érkezése. Abban az évben, augusztus 1-jén egy Sarah nevű hajó kötött ki Port Louis kikötőjében, fedélzetén a legelső 39 felfogadott munkás Dél-Indiából. Ez a migrációs hullám felbátorította a rabszolgaság eltörlésére a briteket, és arra hogy további munkaerőt toborozzanak a cukornádgyárakba és -ültetvényekre.

Az Aapravasi Ghat egy bevándorlási raktár maradványa, az a hely, ahol a modern, munkás diaszpóra partra szállt a szigeten. A raktárt a gyarmati brit kormány építette 1849-ben, hogy Indiából, Kelet-Afrikából, Madagaszkárról, Kínából és Délkelet-Ázsiából bevett munkásokat fogadjon a sziget cukornádbirtokain a „nagy kísérlet” részeként. Ami azt illeti, 1834-ben a brit kormány Mauritiust választotta a rabszolgák helyettesítésére szolgáló „ingyenes” munkaerő kipróbálására, a „nagy kísérletének” első helyszínéül.
Itt volt az első hely ahol a brit gyarmatosítók megpróbálták lecserélni a rabszolgákat fizetett munkaerőre.

Mauritiuson 1835. február 1-jén törölték el végleg a rabszolgaságot – ezzel lezárult egy kétszáz éves fejezet. A briteknek égetően szükségük volt munkásokra a cukornádföldekre és a gyárakba. Ezért úgy döntöttek Indiához fordulnak, hogy bőséges munkaerőt toborozzanak, és biztosítsák, hogy Mauritius a Birodalom cukorellátója maradjon. 1834 és 1924 között 451 746 bevándorló munkás szállt fel hajókra Kalkutta, Mumbai, Madras vagy a világ különböző tájain a kikötőkben – valamennyien Mauritiusra indultak szerencsét próbálni. Jobb életkörülményekről álmodoznak, és elmenekültek az Indiában lévő a számtalan katasztrófa, az éhínség, a pestis, a munkanélküliség és az áradások elől.

Ezeknek a munkásoknak az érkezéséről emlékeznek meg minden év november 2-án az Aapravasi Ghat világörökségi helyszínén. Érkezésük mély hatást gyakorolt ​​a mauritiusi életre és kultúrára.

Ahonnan a közel 500.000 munkás érkezett és ami miatt ilyen változatos és befogadó Mauritius a mai napig: