Még Freddy érkezése előtt reggel beszélgettem a helyi szomszéddal, aki mosolyogva mondta: “Hallottál a ciklonról? 150 km/órás szélig nem lesz semmi gond, felette ‘we are fuckd’, de nem lesz gond max 1-2 napra nem lesz vizünk.” Előtte lévő nap beszéltem a főbérlővel is telefonon, aki szerint max az áramszünet lehet a gond, legyen kaja, víz, gáz stb. A szokásos előkészületek. Nekünk van egy ciklon szekrényünk, amiben ott van a tartós élelmiszer, víz és elsősegély csomag is.
A két beszélgetés is jól mutatja hogyan álltak hozzá a helyiek. Mindenki tisztelte a vihart, de senki sem pánikolt.

• Freddy egy különlegesen erős ciklon. 1966 óta mérik (azóta van műholdas megfigyelés) a ciklonok erőegyüttesét, Freddy a 6. legerősebb volt azóta
• Freddy mindössze a második ismert ciklon amelyik átszelte az Indiai óceánt (Indonézia partjainál született és 15 nap alatt érte el Afrikát)

Mi viszonylag “könnyű” helyzetben vagyunk. Jó pár ilyen vihart átéltünk már át, csak Észak-Írországban hurrikánnak hívták nem pedig ciklonnak. Technikailag a kettő ugyanaz, itt így, ott úgy hívják.

Az emberben a filmek alapján van egy kialakult kép, hogy milyen egy hurrikán, ciklon vagy tájfun. Jön az olyan erős szél, hogy elviszi a házakat, majd jön a szeme, pár óra nyugalom, majd lecsap újra… Nem így tanította Hollywood?

A valóságban is hatalmas szörnyek ezek lenyűgöző erővel, de nem mindegy melyik részével megy át feletted! Egy ciklon többszáz kilométer széles! Minél távolabb vagy a vihar szemétől, annál gyengébb és az se mindegy milyen sebességgel halad a ciklon. Minél gyorsabb, annál kevesebb ideje van a szélnek tombolnia.

Nekünk szerencsénk volt, egyrészt 120 km-re északra ment el a szem, másrészt a vihar begyorsult a sziget előtt és 20 km/óráról 30-35 km/órára nőtt a sebessége.

Egy ciklonnál két komoly veszélyforrás van, az egyik a széllökések. Az állandó szél nem erős, viszont a széllökések komolyak. Nálunk az állandó szél 60-70 km/óra volt, a széllökések viszont 120 km/óra felettiek. Ez ellen mindenképpen védekezni kell, az előkészülés részeként mindent amit a szél elfújhat biztosítani kell (szélvédett helyre vinni, vagy kikötözni). A legnagyobb gondot a szél által hordott törmelék okozhatja.
A másik a tenger. A ciklon középpontjából kifelé indulnak el a hullámok, ettől olyan mintha tolná maga előtt az óceánt, óriási hullámok és áradások alakulhatnak ki. Mauritius szerencsés a maga két korallzátony körével, ami rendes időben megvédi a partokat, de ilyenkor ezeken is simán átmennek a hullámok.

Szóval a cikk tanulsága, hogy egy ciklonnál ne a filmekből, vagy a hírekből induljatok ki, mert átélni teljesen más (mi például a nagyját átaludtuk egy kis kajaóma után). Nem akarom lebecsülni Freddyt, Madagaszkár például óriásit kapott, de Mauritius megúszta komoly károk nélkül. A strandokat rajzolta át a víz, kidőlt pár fa, elment az áram, de semmi komolyabb.

Azért is volt fontos tisztába tenni a ciklonokat, mert a klímaváltozás miatt emelkedik az Indiai-óceán hőmérséklete, és 26,6 °C feletti víz kedvez a ciklonok kialakulásának (ráadásul minél melegebb a víz, annál erősebbek lesznek), így az életünk részei lesznek nem csak itt, hanem a világ összes óceánján.