Egy teljesen átlagos selfi, teljesen átlagos helyen, és egy teljesen átlagos napon. Mégis, hogy készülhetett el két hónap alatt? Elmesélem a történetét, ami segített és megtanított elfogadni a Mauritiusi ügyintézést.

Télen érkeztünk meg a szigetre, de a The Northon ez csak nevében tél, amúgy simán egy májusi, kora júniusi időnek felel meg. Meleg, szikrázó napsütés, néha befelhősödik, de azért elég sűrűn van strand idő.

Gyorsan jött az ítélet: Kell egy napszemüveg! Sose voltam híve, inkább fényre sötétedő réteget kértem a szemüvegeimre (na nem Észak-Írországban), annak is megvan a maga előnye és hátránya, de itt úgy éreztem kell a dioptriás napszemcsi.

Az elhatározást gyorsan tett követte, végig jártuk Judittal Grand Baie összes optikusát. Összehasonlítottuk az árakat, akciókat, stb. Majd pár nap után sikeresen kiválasztottunk a La Croisetteben lévő optikust, ahol egy áráért napszemüveget, és még két másik sima szemüvegeket is kapok (erre a kettőre szintén lehet rétegeket tetetni, plusz költségért).

Beléptünk az üzletbe, mosolyogva penderült elénk az eladó hatalmas bonjour kíséretében. Elmondtunk mit szeretnénk, megmutatta a kereteket amik közül választhatok. Gyorsan meglett mind a három, majd jött az első feketeleves. Elromlott a gép, amivel a szemteszteket végzik. Úgyhogy türelmemet kérték, mert csak a rákövetkező héten javítják meg. Leírták a nevemet, telefonszámomat, elrakták a három keretet, és biztosítottak, hogy következő héten hívnak.

Eljött a következő hét, semmi nem történt. Eltelt még egy hét, megint semmi. Úgy döntöttem ebből csak ez lesz, semmi. Mivel tényleg kell a napszemüveg, keresek másik optikust. Megint körbejártunk. Aztán pár nap múlva egyszer csak megszólal a telefon, az optikus hív! Elkészült a gép, mehetek a vizsgálatra!

Ezen a ponton biztos voltam benne, hogy megvárták az akció lejártát, és a három keretből egy lesz.

Jött az időpont foglalás. Persze épp két napos ünnep volt munkaszüneti nappal, így csak a rákövetkező hétre lehetett foglalni, amire már alig volt időpontjuk, de sikerült megegyezni.

Eljött a nagy nap, a teszt! Közel három és fél hétbe került… A teszten kiderült, hogy az egyik szemem kicsit romlott, ez teljesen normális a 40-hez közeledve. A hölgy lejegyezte, hogy melyik kerethez mit akarok. A napszemcsit full extrásra 😀 (jó, igazából ez benne volt az árban). A szemüveg amit használok már két éves, így a második keretből rendes szemüveget akartam, amire kértem a kék fény szűrőt is úgy, hogy a szemüvegbe rejtsék, mivel digitális nomádként sokat ülök a laptop előt. A harmadikat hagytam tartaléknak, arra semmit nem kértem.

Mosolyogva mondták, hogy kb két hét lesz mire elkészül. Mosolyogva megköszöntem, és lelkileg már tudtam, hogy lesz ez több is.

Eltelt a két hét, semmi. Eltelt három hét, semmi. Eljött a negyedik hét, hétfőn megcsörren a telefon. Elkészült egy sima szemüveg, mehetek érte! Pont az a szemüveg amit nem akartam használni 😀 Na mindegy. Mivel a napszemüvegre, és a kék fény szűrősre még várni kell, megkérdeztem, hogy gáz lenne-e, ha inkább majd a többivel venném fel. Sure-sure Sir volt a válasz.

Na, akkor talán jövő héten már lesz szemüvegem!

Még azon a héten szerdán csörrent a telefon. Elkészült a második szemüveg is! Happy days! Megkérdeztem a nőt, hogy tudja-e kb mikor készül el a napszemüveg. Még legalább egy hét volt a válasz. Jó. Megbeszéltük, hogy másnap beugrok a két szemüvegért, a napszemcsiért majd mikor elkészül.

Másnap mielőtt indultam volna felvenni, megint hívtak. Elkészült a napszemüveg, mikor tudok érte menni? Mondom, épp készültem indulni a többiért, fél óra és ott leszek. Erre a srác közli, hogy jó, de este fél nyolc előtt érjek be, mert zárnak (amúgy épp dél volt).

Odaértem, megkaptam a szemüvegeket. Állítani kellett a szárakon, vagy fél órát játszottak vele, majd meguntam, átvettem, meg- és elköszöntem. Aztán itthon befejeztem 😀 Előny, ha nem az első szemcsije az embernek.

Judit is úgy döntött, hogy vesz napszemüveget. Neki nem kellett dioptriás, így miközben a szárakkal szórakoztunk, Ő körbe nézett, kiválasztotta. 5 perc alatt lett napszemcsije. Én voltam szerencsés a két hónappal.

Nekem a halálom amikor valaki a saját maga által vállalt határidőket nem tartja! Írhatnék rossz véleményt, levonhatnék ezernyi tanulságot. Viszont az igazság az, hogy a szemteszt után már nem érdekelt a dolog. Nem stresszeltem az időn, tudtam, hogy úgyis meglesz majd valamikor… Az idő szép, a nap még mindig süt, most már van egy remek napszemüvegem is, amivel vezethetek! Élvezem az életünket! Úgyhogy tényleg, őszintén köszönöm nekik a szemüvegeket és a leckét is, hogy elengedjem az órát, a naptárt. Végsősoron 5 csillagot kapnak tőlem 🙂